A szorongás mint alapállapot
A szorongás ma már szinte alapállapot, és nem azért, mert „gyengébbek” lettünk, hanem mert olyan mennyiségű inger ér minket nap mint nap, amire az idegrendszerünk egyszerűen nincs felkészülve. Ebben pedig a közösségi médiának óriási szerepe van, még akkor is, ha ezt sokan nem szívesen ismerik be.
Nem a platform a probléma, hanem a hatása
Nem maga az Instagram, a Facebook vagy a TikTok a probléma, hanem az, amit közben észrevétlenül tesz velünk. Folyamatos összehasonlításban tart, inger alatt tart, és egy olyan állandó készenléti állapotba tol bele, amit a test nem tud különválasztani attól, mintha valódi veszélyben lenne. A szorongás ugyanis alapvetően nem ellenség, hanem egy védelmi mechanizmus, ami azt szolgálja, hogy figyeljen, jelezzen és készenlétben tartson minket. A kérdés csak az, hogy ez időszakos marad, vagy állandósul.
Az állandó készenlét ára
A gond ott kezdődik, amikor nincs kikapcsolás, nincs megérkezés, és a test folyamatosan „éber” marad, mert egyszerűen nem kap lehetőséget a megnyugvásra. A közösségi média ezt erősíti fel, mert gyors, egymást követő ingerekkel bombázza az idegrendszert, egy kép, egy videó, egy vélemény, egy konfliktus, egy tökéletesnek tűnő élet, és ez megy órákon keresztül.
Az idegrendszer ezt nem tudja ilyen tempóban feldolgozni, és ami még fontosabb, nem tudja levezetni, ezért marad bennünk a feszültség, ami egy idő után szorongásként jelenik meg.
A gyökerek gyakran korábbra nyúlnak vissza
De a szorongás nem itt kezdődik, csak itt erősödik fel igazán. A legtöbb embernél már sokkal korábban, gyerekkorban kialakulnak azok a minták, amik később ezt az állapotot fenntartják. Ha valaki olyan közegben nőtt fel, ahol sok volt a feszültség, a kimondatlan konfliktus, a megfelelési kényszer vagy a bizonytalanság, akkor az idegrendszere ehhez alkalmazkodott. Megtanult figyelni, előre gondolkodni, kontrollálni, mert akkor ez jelentette a biztonságot. Ez egy darabig működik is, csak közben rögzül, és felnőttként már nem konkrét helyzetekre reagálunk, hanem egy állandó belső készenlétből működünk.
A modern világ ráerősít a mintákra
Erre jön rá a mai világ minden elvárása, a teljesítménykényszer, az állandó információáradat, és a közösségi média, ami ezt még tovább tolja, mert ott mindenki jobbnak, szebbnek, sikeresebbnek és boldogabbnak tűnik. És hiába tudod fejben, hogy ez nem a valóság, a tested közben reagál rá, összehasonlít, hiányt érez, feszül. Teljesen automatikusan.
Miért nem elég csak „pozitívan gondolkodni”?
Itt szoktak jönni a különböző szorongásoldó tippek, amikkel tele van az internet, mint a tudatos légzés, relaxáció, pozitív gondolkodás. Ezek önmagukban nem rosszak, sőt én is ezt javaslom mindenkinek, csak sokszor kevesek.
Nem azért, mert nem működnek, hanem mert nem ott hatnak, ahol a probléma gyökere van. A szorongás ugyanis nem egy gondolat, hanem egy idegrendszeri állapot, és az idegrendszer nem attól változik meg, hogy eldöntöd, hogy mostantól máshogy gondolkodsz, hanem attól, hogy új tapasztalatokat kap, új biztonságélményeket, új reakciókat. Ez pedig idő és folyamat.
Egyéni érzékenység és adottságok
És igen, az is számít, hogy milyen alkat vagy. Vannak, akik eleve érzékenyebb idegrendszerrel születnek, mélyebben élnek meg dolgokat, gyorsabban reagálnak, és emiatt hajlamosabbak a szorongásra. Ez nem hiba, hanem adottság, amiből lehet erő is, csak meg kell tanulni kezelni. És fontos kimondani azt is, hogy egy szorongó emberből nem lesz „tojok mindenre” típus, és nem is ez a cél.
A cél az, hogy ne a szorongás irányítsa az életünket, hanem legyen mellette tér, levegő és nyugalom, és ne vigye el észrevétlenül az energiád nagy részét.
Konkrét lépések a változás felé
Ami viszont nagyon konkrétan segít, az az, ha visszaveszel az ingerekből. Nem kell mindent látni, nem kell mindent tudni és nem kell mindenre reagálni. Ha folyamatosan szorongsz, a közösségi média az egyik első hely, ahol érdemes változtatni, akár tudatosan korlátozni, akár időszakosan teljesen kilépni belőle. Emellett vissza kell jönni a testbe, mert a szorongás nem a fejben oldódik meg, hanem a test megnyugtatásán keresztül. A mozgás, a légzés, az érintés, egy masszázs vagy bármilyen olyan tevékenység, ami az idegrendszert nyugtatja, sokkal többet számít, mint gondolnád. És fontos az is, hogy elkezdd felismerni a saját mintáidat, hogy mikor erősödik fel, milyen helyzetekben és milyen gondolatoknál, mert innen lehet valódi változást elindítani.
Amikor nincs változás
Ha ebben nem történik változás, ha nincs egyfajta „reset”, akkor a szorongás nemcsak megmarad, hanem elkezd általánossá válni, egyre több területre húzódik rá, és közben észrevétlenül egyre több energiát visz el tőled. Egy idő után már nem kifelé harcolsz, hanem a saját tested ellen dolgozol, feszíted, elnyomod, miközben ő folyamatosan jelez.
A szorongás mint jelzés
A szorongás nem egy hiba benned, hanem egy jelzés, hogy valami túl sok, túl gyors vagy túl feszítő lett az idegrendszerednek. És amikor ezt elkezded komolyan venni, nem elnyomni, hanem megérteni és kezelni, akkor nem az történik, hogy egyik napról a másikra eltűnik, hanem az, hogy egyre kevésbé veszi át az irányítást az életed felett. És ez az a pont, ahol elkezdesz visszajönni saját magadhoz.